Ádám a kiságyát szokja. Illetve a nagyágyát. Merthogy a Veráéktól kölcsönzött babybayt sikerült kinőnie.

Szegény gyerek már napok óta csak összenyomorítva tudott aludni a saját ágyában, ezért aztán nem is csoda, hogy az éjszakák nagy részét mellettünk töltötte. Ennek két hátulütője is volt: reggelre teljesen összetörve ébredem, mivel az ágyunk kábé úgy nézett ki ébredéskor, hogy az ágy háromnegyed része üres, kis családunk tagjai pedig a maradékon osztozkodnak. Ugyanis mikor éjjel magamhoz vettem a Fiút, mindig jó nagy helyet hagytam neki, hogy legyen hol nyújzkodnia, illetve, hogy még véletlenül se feküdjek rá. A Gyerek viszont az éjjeli evés közben szimatot kapva, mindig a lehető legközelebb húzódzkodva hozzám kívánta tölteni az éjszakáit. Ezért aztán Lacit teljesen kiszorítva, engem pedig összenyomorítva mászott utánunk éjjelente. Senki nem aludta ki magát az utóbbi hetekben, na... Másodjára az sem volt ideális állapot, hogy én a fekveszoptatásnál elaludtam, ami azt jelentette, hogy a Gyerek korlátlan tejfogyasztó lett éjjelre. Ez csak addig nem zavart, míg egyszer reggel arra ébredtünk, hogy Ádám jóformán fuldokol a hányásában. Ezek után szántam rá magam arra a radikális lépésre, hogy beáldozom az alvásomat a Fiú javára. Azóta csakis a saját kiságyában alszik és éjjel is csak annyi időre veszem fel magamhoz, míg megetetem. Kezdte a háromszori evéssel, mára meg már csak reggel kelt fel enni a bébi. Gondolom, ehhez azért köze van a hőmérséklet-ingadozásnak is. Mindenesetre, úgy tűnik, Ádám hajlandó átszokni a nagy kiságyba, élvezi, hogy sok a helye, előszeretettel forog körbe és dugja ki lábait a rácsok között. Édes.

Van ám még újdonság, például, hogy Tógiéktól három zsáknyi ruhát kaptunk, illetve egy fantasztikus játszószőnyeget. Van itt minden: lárvatestvér, brekegő békabarát, Katica, pók ica. Ádám rögvest egy önálló hasra fodulással ünnepelte meg az új barátokat. Ezt azóta is gyakorolja, a hason fekvés ugyan még mindig nem a kedvenc póza, ám mostanában látványosan több időt képes eltölteni így. Mármint anélkül, hogy közben elkezdene idegeskedni, amiért még nem tud mászni.

A nagy melegre való tekintettel elhatároztuk, hogy itt az idő megismertetni Ádámot az oroszvári tóval. Úgyhogy fogta magát a Juczor család és a bébit jól bekenve kirándultunk egyet. Ádám roppant mód élvezte az ottlétet, főleg, hogy meztelenül lehetett. Természetesen magába bolondította az egész partot, és még a vizet is „megkóstolta”. Azt hittük, hidegnek fogja találni, de nem, győzött a kíváncsi természet, a Gyereket egyáltalán nem zavarta, hogy életében először érzett ilyen „hideget” - már ha a 25 fokos víz nevezhető annak. Szóval a térdig vízbe lógatást kimondottan élvezte a fürdőző nagyközönséggel együtt, amelyik figyelemmel kísérte a produkciót.