A hét vége felé falura látogattunk Viktorhoz és Angihoz, ahol egy újabb csúcsszuper „must have” dologba botlottunk: a felfüggeszthető hintaágyba. Még Ádám is szeretett benne lenni, körülölelte a narancs szín, ringatózhatott – kell ennél több egy háromhónaposnak? Maximum egy beépített emlő... Kacsáztunk, bográcsoztunk, Angi lepénysütő premierjét is megtartotta, a Gyerek meg elvolt. Igaz, hogy jobbára rajtam lógott, a kocsit valamiért nem bírta Lakon, de egész jól bírta a bébi. Még Bang!-ezni is engedett minket este.

Szombaton aztán, gondoltuk, megérett a Gyerek az első fesztiváljára. Főpróbaként már kocsizott egyet a Jókai napokon, de az ÉS?! szervezte Ekhós szekéren, örsújfalusi színjátszó fesztivált az elejétől a végéig abszolválta. Belenézett az előadásokba, kézről kézre adogatták, kapott egy csomó lábpuszit, és még a dédnagyszüleit is meglátogatta. Ádám az egész napot egy nyikkanás nélkül csinálta végig. Sőt nem csak végigcsinálta, hanem még élvezte is. Mintha mindig is arra vágyott volna, hogy egy ilyen fesztiválon vegyen részt.

Szóval teljesen fesztiválgyerekünk van. Mintha csak nekünk találták volna őt ki. 

Update:

A szlovák köztévé magyar adása is beszámolt a fesztiválról, a jószemű operatőr Ádámot is megörökítette, Nórira kötve. A riport ezen a címen tekinthető meg, az 5:10-es időpontnál kezdődik.