Márta, az anyósom napok óta buzgón rajzol - tervezi a házunkat.

Eddig úgy gondoltuk, az utcafronttal egy síkban lesz a homlokzat, tegnap este viszont kitaláltuk, miért ne lehetne egy kis előkerünk is? Horvátjarfalu főutcája nem a legzajosabb ugyan, de azért mégis. Ne lépjen már be senki az utcáról a gyerekszobába!

Szóval a legutóbbi terv szerint - Márta most küldte, egy órával ezelőtt - két kisebb szoba (a vendég- és a gyerek-) nyílna az utca felé, a nappali egy kicsit kiszélesedne, a szomszéd néni házfalára meg csak a kamra, a wc és a fürdő ablaka nyílna. A hálószoba a kertre néz. Majd.

Igen. Ez egyelőre jónak tűnik.

Mondom Nórinak, hogy írhatna már pár sort a terhessége kilencedik hetéről - a fáradtságáról, az émelygéséről, a fájdalmakról. Azt mondja, az első bejegyzést csak a harmadik hónapra tervezi.

Oké, nem fogom sürgetni.

Annyit már kiolvastunk valami okos honlapról, hogy a babánk "egy martini oliva nagyságú". A munkaneve ezentúl Olívia. Két hét múlva az is kiderül, fiú lesz-e vagy lány. Szóval, még lehet Olivér is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.