Ó jaj, nagyon elmaradtunk, igen. Volt brigád, költözés, fognövesztés, hatodik betegség, dobozolás, sarkak számlálása, meg ilyenek. És mindennek közepette a blogra természetesen már nem maradt energia. A sok-sok (na jó, néhány) sürgető és számonkérő megjegyzés után most megpróbálom kicsit rendhagyó módon pótolni az elmulasztottakat.

Kicsivel több mint egy év után újra brigádoztunk. Most nem dzsungelt takarítottunk vagy szőlőt szüreteltünk, hanem a kertet (szemet lehunyva lehet csak annak nevezni) próbáltuk szemétdombtalanítani. Volt, aki serényen rakta a kerítés falát és volt, aki egy talicskában henyélt. Gergely pedig bele is betegedett a nagy lapátolásba. Pedig azért pihenést is be-beiktatott a társaság. Némi bodza- és körtepálinkával öblögetve.

Másnap aztán a banda redukálódott, illetve új tag is érkezett, így Laci, Viktor és Csabi nekiálltak a költözés-projektnek. A cuccaink felét bepakoltuk egy nagyobb kocsiba (nem, nem babakocsiba) és hajde. Aznap este indult el a házunk otthonossá alakulás rögös útján.Délután pedig megint munkába álltak a fijjug. Fal, árok, lejtő, ez volt a napi adag.

A következő héten minden szabad percemet dobozolással töltöttem. Nem volt sok, mert Ádám megint megbetegedett, a már ismert köhögés-takony kombót fogtuk ki újra. Ezúttal tetézve egy kis hatodik betegséggel, mint később kiderült. Előbb bejártuk a a kramáre-i kórház zegét-zugát, már ami a gyerekosztályokat illeti. Tüdőröntgen, fül-orr-gégészet, vérvétel. Minden negatív. De akkor miért lázas már harmadik napja a gyerek? Amint ezt a kérdést feltettem magamnak, láz elillant, helyette jöttek a vörös foltok. Először csak a gyerek fején – ekkor hívtam az orvost, hogy mégis akkor mi ez már, rohanjunk-e az ügyeletre, vagy? Ő pedig amint meghallotta a három nap láz majd kiütés mondattöredéket, rögtön diagnosztizálta a hatodik betegséget. Úgyhogy a kramárei gyerekorvoshoz már azzal mentem kontrollra, hogy tudom, mi a Gyerek baja. Akkorra már éppen mononukleózis-gyanúval májteszteket csináltak az óriásbébinek, úgyhogy nagyon megörültek a pontos diagnózisnak. A hatodik betegség pedig hat nap után úgy elillant, mintha sosem lett volna.

Míg mi a kórházakban hajkurásztuk az orvosokat, jöttek, láttak és beszerelték a konyhánkat. Miután Péntek úr utolsó (ezidáig) látogatásán beszerelte a fogyasztókat (gy.k. szpotrebicseket), majdnem megfőztük a Gyereket. De túl hájasnak bizonyult.

Mondom, közben pedig dobozolás ezerrel. Dobozok mindenhonnan. Szomszéd néni munkahelyéről, Kati munkahelyéről, Vili munkahelyéről. Az első autós szállításhoz egy hétre, Niki és Gergely segítségével, a legnagyobb esőben végül is sikerült átszállítani a hat év alatt felgyülemlett „mindenünket“, és íme, a dobozok már nem a – most már – régi lakás kék szobáját, hanem a HÁZ nappaliját ömlesztették el. Közben egy szép szombati éjjelen abszolváltuk az első éjszakát is a házban, s míg mi felnőttek sarkakat számoltunk meg beléjük köpdöstünk, Ádám kinövesztette az első fogát (azóta már kettőnél tartunk)! Tudtam, hogy titkos kötelék fűzi össze a Gyereket a házzal, de azért kicsit én is meglepődtem, na.

Nos, és azóta pedig pakolunk. A dobozokba befelé persze könnyebben ment, kifelé viszont jobb érzés. Persze helye egyelőre még nincs nincs mindennek, mert szekrényeknek eléggé híján vagyunk, de azért Rebi összeszerelt nekünk egyet, úgyhogy legalább a ruháinkat van hol tartanunk.

Mostanában, bárki jön hozzánk, be van fogva. A szerencsésebbje Ádámra vigyáz, hogy én pakolhassak, de vannak pechesek, aki bizony földtalicskázásra vannak ítélve. Laci is szívesen veszi, ha segítenek neki a fúrásnál. Ma még Zsuzsi férjét, Ľudot is majdnem befogtam egy kis karnis-felfúrásra, de aztán arra való tekintettel, hogy a ház első cserepes virágát tőlük kaptam, hagytam magam lebeszélni erről a megtiszteltetésről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.