Tegnap volt nálunk Andi, aki Budapesten végezte a hordozókendő-tanfolyamot, itt él Pozsonyban, és eljött nekem megmutatni, hogy tudom biztonságosan kendőben hordozni a bébimet. (Köszönöm, Kati, a tippet!)

Pár megkötést már ellestem a netről is, de szerettem volna, ha valaki hozzáértő mutatja meg, hogy még véletlenül se tegyek kárt a bébi gerincében, ill. csípőjében.
Andi a 16 hónapos Ármin fiával együtt jött, aki módszeresen megpróbálta szétszedni a lakást: kagylót evett, ki- és bepakolt a szemetesünkbe, kikapcsolta a Kalákát, kagylókat pakolt a virágcserepekbe, stb. Mindig is csodálkoztam, hogy ha ott van a gyerekeknek millió, jobbnál jobb játék, akkor miért érdekesebbek nekik a valódi tárgyak, amik egyáltalán nem olyan színesek, zörgők, mint mondjuk egy távirányító, telefon, borosüveg…  Szóval míg Ármin szájába vett mindent, ami elérhető magasságban volt számára, mi Andival kötöztünk.
Az eredmény egy hangosan szuszogó Malacka a mellemen, ami nem is lenne olyan nagy dolog, de eközben én egyik kedvenc tevékenységemnek, a mártogatásnak hódolhatok. Tegnap este pedig már velünk is vacsorázott Ádám. Igaz, hogy kell neki 5-10 perc, míg megnyugszik a kendőben, de gondolom, ez idővel megváltozik, és egyáltalán nem fog nyafogni, ha belerakom.
Ugye, kedves gyakorlott hordozók?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.